Dés László

Kossuth és Liszt Ferenc-díjas, Príma primissima díjas magyar előadóművész, szaxofonművész, jazz-zenész, zeneszerző, érdemes művész. 

A kezdetek:

Fiatalon kezdett zenélni, zenei tagozaton végezte általános iskoláját 1960 és 1968 között a Kodály Zoltán Ének – és Zeneiskolában. Emellett 1963 és 1971 között zongorázni tanult. 1971-ben vették fel a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatóriumba, ahol 1973-ig klarinét, majd 1976-ig szaxofon szakra járt. A zenei életbe már 1974-ben bekapcsolódott, öt évvel később Dimenzió néven saját együttest alapított. A zenekar kilenc évig működött, ezalatt három lemezt adtak ki. 

Később:

1978-ban megalakította Dimenzió nevű zenekarát, három lemezt készítettek 1987-es megszűnésükig. 1987-ben Horváth Kornéllal és Snétberger Ferenccel együtt megalapította a Trio Stendhalt. Az együttessel nagy sikert ért el, több lemezüket Olaszországban vették fel, Európa-szerte koncerteztek, de felléptek Indiában is. Zenéjük különlegessége a kamarazenével vegyített dzsessz volt.

Együttese mellett dalszövegíróként és zeneszerzőként is dolgozik, több magyar film zenéjét szerezte (pl.: Nyom nélkül, Egymásra nézve, Egy teljes nap, Szerelem első vérig, Szerelem második vérig, Csocsó, avagy éljen május elseje!, Üvegtigris, Sose halunk meg, A miniszter félrelép, Kalózok). Emellett musicalt is szerzett (pl.: Valahol Európában, A dzsungel könyve, Sose halunk meg, A Pál utcai fiúk), valamint a Jazz+Az együttes zeneszerzője és zenekar-vezetője volt. 1993-ban szólista lett, kortárs szerzők műveit adta elő, elsősorban kamara– és szimfonikus zenekarokkal. Hangszerei a szoprán és a tenorszaxofon, játékát az érzékeny és „szubjektív hang”, az improvizációs dallamvezetés jellemzi. A dzsungel könyve 2020-ban elérte az 1300. előadást. Dést azon kevés zenészek egyikének tartják, akiket a szakma, a kritikusok és a közönség is egyaránt tisztel.

2003-ban új együttest alapított Dés sextet néven, melynek szaxofonosa lett, egy évvel később a Magyar Jazzművészek Társaságának elnökévé választották.

Pályafutása során többek között dolgozott Nemes István, Geszti Péter, Bereményi Géza, Bródy János, Parti Nagy Lajos, Müller Péter Sziámi dalszövegírókkal, Udvaros Dorottya, Básti Juli, Cserhalmi György, Kulka János, Koltai Róbert színészekkel, Szulák Andrea, Váczi Eszter énekesekkel, Presser Gáborral, Somló Tamással.

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 31.

Gergely Márton

Gergely Márton a HVG felelős szerkesztője, 2017-ben igazolt a kiadóhoz, hogy a hvg.hu stábját erősítse. Történelmet és médiatudományokat tanult az ELTE-n és Hamburgban. Rendszeres szerzője volt a Magyar Narancsnak és a berlini „die tageszeitung” napilapnak. A Népszabadság bezárásakor a lap főszerkesztő-helyettese. Kétszeres Minőségi Újságírás-díjas szerző, 2022. óta a bécsi székhelyű Nemzetközi Sajtóintézet felügyelőbizottsági tagja.

Jakus Ibolya

A HVG tanácsadó-szerkesztője. 1988 óta dolgozik a lapnál, a ranglétra minden fokát megjárta. Újságíró gyakornokként kezdett, volt rovatvezető, főszerkesztő-helyettes, majd hét éven át a hetilap felelős szerkesztője. Közgazdász végzettsége mellett film és média- valamint európai uniós tanulmányokat is folytatott.

Spiró György

Kossuth- és József Attila-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész és műfordító

1946-ban született Budapesten. Magyar– orosz–szerbhorvát szakon végzett az ELTÉ-n. Sokoldalú szerző. 1972-ben jelentek meg először a versei egy antológiában, s két évvel később kiadták első regényét, a Kerengőt. A Nyulak Margitja (Pécs, 1978) volt az elsőként bemutatott drámája.

A 80-as években kiugró sikereket ért el a Katona József Színházban bemutatott darabjaival (Az imposztor, Csirkefej). Gyakran beszélt és írt a színészet, különösen a hazai színjátszás problémáiról. A '90-es években színházigazgatóként is ténykedett, s tanított a Színművészeti Főiskolán. Jelenleg az ELTE Esztétika Tanszékének tanára. Irodalomtörténészként is nevet szerzett magának, a szláv nyelvek és irodalom alapos ismerője. Számos díjban és elismerésben részesült. 2004-ben elnyerte a kritikusok díját a Koccanásért. A következő évben a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje polgári tagozat kitüntetésben részesült nemzetközileg is nagyra becsült munkásságáért. 2006-ban Kossuth-díjat kapott. Sajnálatos események – Két tragédia közjátékkal Kádárról című színpadi művéért 2021-ben Kortárs Magyar Dráma-díjat vehetett át.